abszolutívusz

Az abszolutívusz egy nyelvtani eset, amely főként az úgynevezett ergatív–abszolutív nyelvekben fontos.

Általában ezt jelöli:

• a tárgyatlan ige alanyát
• a tárgyas ige tárgyát

Például:

1. "A király alszik." ⇒ itt „a király” abszolutívuszban állhat, mert tárgyatlan ige alanya.
2. "A király építi a templomot." ⇒ itt „a templomot” abszolutívusz jelölheti, mert a tárgyas ige tárgya.

Ezzel szemben a tárgyas ige alanya gyakran ergatívuszban áll.

Röviden:

• S = tárgyatlan ige alanya → abszolutívusz
• P = tárgyas ige tárgya → abszolutívusz
• A = tárgyas ige alanya → ergatívusz

Ez eltér a magyarhoz hasonló nominatív–akkuzatív rendszertől, ahol a tárgyatlan és a tárgyas ige alanya általában ugyanabban az alanyesetben áll.